Kedves Királynők és Királyfik!

Tudom, nem aktuális már a téma, hiszen lassan iskola, iskola mellett pedig nagyon maximum már csak az egyetemisták dolgoznak. Viszont most úgy érzem meg kell osztanom veletek a tapasztalataimat a diákmunkákkal kapcsolatban, hogy ha mást nem, ti ne essetek jövőre az én hibámba.

Kezdjük ott, hogy én tavaly nyáron kezdtem el dolgozni, akkor sem kifejezetten azért, mert pénzre volt szükségem, hanem azért, mert szerettem volna magamat elfoglalni, szerettem volna, ha nyáron is van valami rutin az életemben. A legelső munkám (összesen kettő volt/van) az önkormányzaton volt. Ott olyasmiket kellett csinálnom, hogy 40 fokban kihordani meghivókat a városban, minden egyes házhoz bekopogtatva, mert csak akkor adhattam oda, ha aláirják. Nem mondom, hogy életem legrosszabb munkája volt, mert összességében nagyon szeretek rendszerezni, beszélgetni emberekkel, és a végén egyébként könyvtárban is kellett dolgoznom, na, az volt az álom. Nem volt rossz, nem volt rossz, de úgy voltam vele, hogy három hetet dolgoztam, 8-16-ig, és a 25 ezres fizetésemmel nem feltétlen voltam megelégedve.

A második munkahelyem egy bolt, méghozzá a Tesco. Talán az egyik legalapvetőbb diákmunka, hiszen kasszázás. Alapvetően ezt sem mondanám olyan vészesen rossz munkának, viszont. Munkaidőődet te osztod be, de szinte ki sem mozdulhatsz a kasszádból, még mosdóba se nagyon, ha sok az ember. Enni sem ehetsz, annyi, hogy vizet vihetsz be magaddal. Tipikus robotmunka egyébként. Ja, és ha valamit elszámoltál, akkor teljesen jogos, de neked kell kifizetned a különbözetet - és ha tévedsz, akár 2000 forinttal is, nem tűnik soknak, de az kb. egy teljes napi munkádat jelenti. 

Senkinek sem ajánlom a Tescos diákmunkát, mert meghajtanak, és nem fizetnek. Igen, kifizetik, ami "jár", de a plusz pénzt (túlóra, valamint ha SOS időpontokra mész, elvileg jár +2000, gyakorlatilag nem) nem. Valamint, annyi munkáért egyszerűen nem éri meg ott robotolni, legalábbis nekem nem.

Ha a bővebbenre kattintotok, láthattok pár pro és kontra érvet a diákmunkával kapcsolatban, illetve a konklúziót.

Kedves Királynők és Királyfik!

Nagyon rég óta érdekel a téma, miszerint az állatoknak olyanok vagyunk, mi emberek, mint maga az ördög, hiszen gondoljatok csak bele, ketrecbe zárJuk őket, hogy aztán megnézhessük őket az állatkertekben, kidobjuk őket az utcára, ha már nincs hozzájuk kedvünk... Szörnyű, igaz? Természetesen nem minden ember tesz ilyeneket, de azért az álatlánosságban elmondható, hogy mindannyian szeretünk állatkertekbe menni, ugye? És mindannyian használunk valamilyen kozmetikumot, ha mást nem szappant, tusfürdőt, sampont biztosan. 

Gondolom senki számára nem meglepő az a tény, hogy bármennyire is készülnek ezek a termékek többnyire növényi összetevőkből, vagy akár mesterséges anyagokból, a legtöbb dolog bizony állatokon tesztelt. És hogy ez pontosan mit is jelent? Laboratóriumokban különféle anyagokat cseppentenek patkányok, nyulak és hasonló, általában kisebb rágcsálók szemébe, vagy akár a bőrére. És mivel ők a tesztalanyok, bizony gyakori, hogy ezek megvakitják őket, vagy égési sebeket okoznak.

Miért rossz ez? Alapvetően azért, mert ártatlan állatokat bántanak, illetve leginkább azért, mert már kifejlesztettek olyan "műbőrt", ami nagyon hasonlit az emberi bőrhöz, ergo sokkal jobban kimutatja, velünk mit tesz, mint az állatokon tesztelt anyagok. És hogy miért? Az állatok pH-ja, illetve az egész bőr szerkezete sem ugyan olyan, mint a miénk, tehát nem feltétlen ad reális képet arról, mi tesz kárt bennünk, és mi nem.

Kedves Királynők és Királyfik!

Két féle ember van - aki várja az isskolát, és aki nem. Én nagy átlagban mindig is olyan ember voltam, aki alig várta az első heteket, aki már augusztus elején elment a papirboltba, nehogy lemaradjon az újdonságokról, és aki szerette nézegetni a szerzeményeit. Ugyan most az iskolát nem várom, de a vásárlást igen, és ebben a bejegyzésben szeretnék nektek pár olyan sulis cuccot megmutatni, ami nélkül én nem tudom elkezdeni az évet - olyan dolgokat, amik az én kelléktáramba szükségesek.