Sziasztok. A nevem Andrea és mint látjátok én fogom hetente, vagy kéthetente hozni az aktuális sporthíreket, és igyekszek tudósítani egy-egy nagyobb eseményről, tornáról. Mivel nyár van és a foci világába bajnokságok terén csend van, úgy gondoltam kezdésnek bemutatom a kedvenc csapatomat. Ez pedig nem más mint az Ac milan.

A blogomban már sokszor írtam, hogy mennyire és milyen régóta szeretem a csapatot, de részletesen még sosem meséltem róla. A klub 1899-ben alakult és a mai napig is igen jó hírű csapatnak számít, nem csak az olaszok, de Európa körébe is. Helyileg (mint a nevéből kiderül) Olaszország/ Milánóba helyezkedik el. A Seria A ( Olasz bajnokság) rendszeres indulója. Nem keverendő össze a város másik csapatával, akik az Fc. Internazionale. A két csapat stadionja egy, de én jobban szeretem San Siroként emlegetni, mint a legtöbb Milan fan.
A csapat már számos igen szép díjat tudhat magának, többek között 18-szor hódította el a bajnoki címet és 7-szer a Bajnokok Ligáját is. Összességben az egyik legeredményesebb csapatnak számít a világon.

Színei a piros- fekete,  de én sokkal jobban szeretem ha fehér mezben játszanak. Nekem valamiért elegánsabbnak tűnik. Már több mint tíz éve követem a csapat játékát, kisebb- nagyobb megszakításokkal. Első „komolyabb” évem a 2007-es volt mikor a csapat megnyerte a Bajnokok Ligáját a Liverpool ellen.  A csapatban már akkor olyan nagy nevek voltak akik előtte évben világbajnokok lettek, és ha megemlítem pl Pirlot, vagy Inzaghit mindenki tudja kiről beszélek.

Apropó világbajnokság. Nagyban hozzájárult a foci iránti szeretetemhez az a torna, amit édesapámmal és egy nagyobb baráti körrel kísértünk figyelemmel. Én már akkor kinéztem egy játékost aki a válogatott csapatkapitánya, és a neve Fabio Cannavaro. Végig az olaszoknak drukkoltam és szerencsére ők nyerték meg a tornát. Akkor kezdtem kutatgatni a játékosok és a csapat után. Megismertem az olasz focit és egyre jobban tetszett az egész. Akkortájt volt a bunda botrány is, amiért sok csapatot megbüntettek, és néhányat visszasoroltak a másod osztályba is. A Milan csak a kisebb büntetésnek számító ponthátrányt kapta.

Számomra ez is szimpatikus volt, és a mai napig állítom az én kedvenc csapatomnak semmi köze nem volt ehhez. Mikor elkezdődött a 2007-es szezon nagyon vártam minden meccset és jó volt látni mennyire jól haladnak a fiúk a tabellán. Aktuális kedvenceim mindig is voltak, de úgy inkább csak a csapatot szerettem. 

Ez egészen 2010-ig így is volt, majd a klubhoz csatlakozott egy Svéd játékos akinek a neve már akkor is elég ismert volt. Tudtam, hogy a Barcából jött ( így eléggé nagy fenntartásaim voltak) és, hogy előtte a Juvébe is játszott. Ismertem már úgy ahogy, de komolyabban nem foglalkoztam vele. Aztán ahogy pörögtek a mérkőzések egyre szimpatikusabb lett ( de még mennyire)  és mára már kijelenthetem, hogy számomra ő az akiért tényleg Milanista lettem. Persze Zlatan sosem a csapathűségéről volt híres, így két év után tovább állt Párizsba.

Eléggé rosszul érintett a hír, de a csapat szeretet megmaradt és a mai napig is tart. Zlatan után pedig Stephan El Shaaawy lett a kinevezett kedvencem. ( már ő sem játszik ott) Jelenleg pedig Gianluca Lapadulát mondanám, aki egy csupaszív játékos, és ha a pályán van általában gólt rúg.  A klub az utóbbi években sajnos nem úgy szerepelt ahogy kellene. Előző szezonokban ( három éve) nem indult sem a BL-ben sem pedig az EL-ben és a bajnokságban sem ért el olyan helyezést ami egy ilyen csapathoz méltó lenne. A 2016/2017-es idény végén (bár Decemberbe még másképp tűnt) a fiúk a 6. helyet érték el. Így eséllyel indulnak az Európa Liga kupa megnyeréséért. Mivel a Mercato ( olasz átigazolási piac) eddig elég jól alakul, én nagyon bízom abba, hogy a fiúk újra olyan játékot mutatnak amiért érdemes leülni a televízió elé, vagy ellátogatni Milánóba.  A kínai befektetőknek eleinte nem örültem, de mivel sok pénz pumpálnak a csapatba már másképpen látom a dolgokat. Az eddigi átigazolás számomra legnagyobb durranása a Portugál André Silva aki az Fc Portótól jött az olasz csapatba.

A fiúkhoz csatlakozott még Mateo Musaccio, Franck Kessié, Riquardo Rodriguez, Fabio Borini és nemrég pedig két új fiú Hakan Calhanoglu és Andrea Conti csatlakozott a fiúkhoz. Úgy vélem a jelenlegi keret elég erős, ahhoz, hogy nemzetközi szinten is megállja a helyét. Hiszen az újak mellett a mostani csapatban is van egy pár olyan aki ha a pályára lép biztosan állíthatom, hogy betalál. Igaz még nincs vége az igazolási időszaknak, de remélem, távozó nem lesz sok a csapatból, érkezőkből viszont csak minőségi jön.

Összességben alig várom már, hogy elkezdődjön a szezon és lássam miként illeszkedik bele ez a sok új fú a csapatba. Na és persze titkon mindig arra várom, hogy bejelentség a két kedvenc focistám újra piros- fekete mezben játszik. J.