Kedves Királynők és Királyfik!

A mai bejegyzésben a bejárós életmódról szeretnék nektek pár mondatot szólni, fogadjátok szeretettel!

Közel 6 éve űzöm már a bejáróskodást. Hogy is kezdődött? Legelőször ugyebár egy 30 kilométerre az én városomtól lévő gimnáziumba jelentkeztem, kollégiumot nem is vettük számitásba, mert előtte az a gimi, ahova eredetileg mentem volna, borzasztó élményeket eredményezett. Tudni kell, hogy bár nem sok ez a 30 kilométer, fél óra kb., de itt nincs olyan busz, hogy végigmegy egyik várostól a másikig, mert közbe esik még egy relativ nagyobbb város, ahol minden egyes alkalommal át kell szállni, és minimum fél órákat várni.

(kép forrása: Pinterest)

Kedves Királynők és Királyfik! Sosem elleneztem azt, hogy megvásároljuk kiskedvenceinket, ám a szívem mégis az örökbefogadás felé húz. Egyetlenegy olyan állatkám van, akit vásároltunk, a többiek mind örökbefogadottak, de nem bánom egyiküket sem. Ebben a bejegyzésben az örökbefogadás örömeit írom le nektek, remélem, ti is kedvet kaptok megmenteni egy állatot! :)

• Életet menthetsz vele

Szerintem senkinek sem mondok újat azzal, hogy ha egy menhely túlzsúfolttá válik, mi történik az ott élő és a leendő menhelylakókkal. Hiába az a sok menedékhely, ha kevés az örökbefogadó, pedig életet menteni nagyon szép dolog.

• Cserébe örök hálát kapsz

Az állatoknak is van annyi eszük, hogy tudják rólad: bizony megmentetted őket, ezzel pedig az egész életüket megváltoztattad. Az az állat, akit megveszel, már kölyökkorától tudni fogja, hogy te vagy a gazdi, aki mindennél jobban szereti őt, viszont egy olyan állat, akiről eddig nem gondoskodott egy boldog gazdi sem, hálával fog jutalmazni.

Sziasztok. A nevem Andrea és mint látjátok én fogom hetente, vagy kéthetente hozni az aktuális sporthíreket, és igyekszek tudósítani egy-egy nagyobb eseményről, tornáról. Mivel nyár van és a foci világába bajnokságok terén csend van, úgy gondoltam kezdésnek bemutatom a kedvenc csapatomat. Ez pedig nem más mint az Ac milan.

A blogomban már sokszor írtam, hogy mennyire és milyen régóta szeretem a csapatot, de részletesen még sosem meséltem róla. A klub 1899-ben alakult és a mai napig is igen jó hírű csapatnak számít, nem csak az olaszok, de Európa körébe is. Helyileg (mint a nevéből kiderül) Olaszország/ Milánóba helyezkedik el. A Seria A ( Olasz bajnokság) rendszeres indulója. Nem keverendő össze a város másik csapatával, akik az Fc. Internazionale. A két csapat stadionja egy, de én jobban szeretem San Siroként emlegetni, mint a legtöbb Milan fan.
A csapat már számos igen szép díjat tudhat magának, többek között 18-szor hódította el a bajnoki címet és 7-szer a Bajnokok Ligáját is. Összességben az egyik legeredményesebb csapatnak számít a világon.

Színei a piros- fekete,  de én sokkal jobban szeretem ha fehér mezben játszanak. Nekem valamiért elegánsabbnak tűnik. Már több mint tíz éve követem a csapat játékát, kisebb- nagyobb megszakításokkal. Első „komolyabb” évem a 2007-es volt mikor a csapat megnyerte a Bajnokok Ligáját a Liverpool ellen.  A csapatban már akkor olyan nagy nevek voltak akik előtte évben világbajnokok lettek, és ha megemlítem pl Pirlot, vagy Inzaghit mindenki tudja kiről beszélek.

Apropó világbajnokság. Nagyban hozzájárult a foci iránti szeretetemhez az a torna, amit édesapámmal és egy nagyobb baráti körrel kísértünk figyelemmel. Én már akkor kinéztem egy játékost aki a válogatott csapatkapitánya, és a neve Fabio Cannavaro. Végig az olaszoknak drukkoltam és szerencsére ők nyerték meg a tornát. Akkor kezdtem kutatgatni a játékosok és a csapat után. Megismertem az olasz focit és egyre jobban tetszett az egész. Akkortájt volt a bunda botrány is, amiért sok csapatot megbüntettek, és néhányat visszasoroltak a másod osztályba is. A Milan csak a kisebb büntetésnek számító ponthátrányt kapta.

Számomra ez is szimpatikus volt, és a mai napig állítom az én kedvenc csapatomnak semmi köze nem volt ehhez. Mikor elkezdődött a 2007-es szezon nagyon vártam minden meccset és jó volt látni mennyire jól haladnak a fiúk a tabellán. Aktuális kedvenceim mindig is voltak, de úgy inkább csak a csapatot szerettem. 

Július elején vagyunk, ami azt jelenti hogy talán még nem késtem el egy ilyen poszttal, talán még pont utazás, nyaralás előtt vagytok.
Személyszerint én rengeteget utazom, és csak a tapasztalataimat fogom megosztani veletek. Általában hosszú órás utazásaim vannak, így már elég jártas vagyok abban, hogy mit milyen járműre kell bepakolnom.
Volt rá példa hogy egy nap buszoztam 8 órát, autóztam 3 órát, és hajóztam 2 órát, így értem célt.
Ezért most összegyűjtöttem nektek különböző tippeket, minden közlekedési eszközre, hogy garantáltan kényelmesen tudjátok élvezni az utazást, és hogy minden kellendő dolgot megtalálhassatok a kis kézi poggyászotokban. 

Repülő

A repülőre ugyebár sok mindent nem kell felvinni magunkkal, egyrészt mert valószínű hogy a kézipoggyászunkba tömködtük még a maradék ruhadarabjainkat, ami a bőröndünkben már meghaladta volna a megadott kilószámot, de azért szánjunk egy kettő trükköt ide is. 

Zokni,pulóver,kardigán - A repülőn mint tudhatjátok, semmilyen bemeneti illetve kimeneti levegő nincsen, csakis a légkondíciónáló. Ne tévesszen meg benneteket az, hogy kint 47 fok van, és miután beültök a repülőbe csak még jobban melegeteg van, higyjétek el, a vastag zoknira az utazás folyamán szükség lesz. Ugyanis ahogy felszáll a gép, érezni fogjátok hogy hűl le a levegő, és konkrétan nálam olyan is volt, hogy a táskámba gyömöszölt ruháimat felhúztam egymásra, mert annyira fáztam. Szóval, dobjatok be egy vastag zoknit,pulcsit,kardigánt még 47 fokba is. ;) 

Legyező - Ez nem minden alkalommal kelhet, viszont nem tudhatjátok hogy melyik lesz azaz alkalom, amikor igenis szükségetek lesz rá. Legutóbbi repülésemen bent ragadtunk másfél órára felszállás előtt a gépbe. Életem felejthetetlen "élménye" lesz, és konkrétan mivel a motor sem járt, levegő sem jutott senkinek. Ekkor vettem hasznát a legyezőnek, ami segített abban hogy ne legyek én is rosszul mint a többi utas, kisgyerek. Illetve, ez a kellék nem csak a repülőn jöhet jól, hanem egy tengerparton szürcsölgetve a kis mojitót is eléggé kellemes lehet.

Kedves királynők és királyfik! Így a legelső posztomban (és egyben a magazin legelső posztjaként) szeretnélek köszönteni titeket a lapunkon! Valamint bevezetni titeket az egyik legnépszerűbb naplózási rendszerbe, a bullet journalingba.

Bizonyára mindenki hallott már róla, talán sokatoknak van is ez a fajta rendszer. Jobb, mint a sima naptár, még nem olyan bonyolult, mint egy filofax, de valahol a kettő között van. Jó ideje már annak, hogy nézelődök Pinteresten vagy Tumblr-ön ilyen témakörben, és nagy lelkesedés kapott el, hogy én is akarok csinálni egy ilyet. Lenyűgöztek a rajzok, a grafikák, és ahogy körbenéztem az asztalomon, tulajdonképpen minden megvolt hozzá.

(kép forrása: Pinterest)

Viszont ilyenkor jönnek a kérdések, hogy érdemes hozzákezdeni, mi kell hozzá, stb. Alább én egy pénztárcabarát verziót mutattok be, de nyugodtan használhatod más bloggerek által ajánlott termékeket. Három alapszabályt kell eszetekbe vésni:

01. Ne görcsölj arra, hogy tökéletes legyen
Ezt saját magamon tapasztaltam. Egy kis tollvonás miatt képes voltam kitépni a lapot, amit előtte mondjuk 5 órát írtam, rajzoltam. Ezt nem szabad! Annyit csinálj ilyenkor, hogy rajzold ki azt a szót, vagy ha annyira kijavíthatatlan, akkor jól jön egy sticky note! Higgyétek el, nagyon klassz kollázsokat lehet csinálni! Vagy akár egy újságból kivágni egy képet, és beragasztani.

02. Nem kötelező év elején kezdeni.
Most, hogy már júliust írunk, ezért én csak a hónaptól kezdtem jegyzetelni újra. Akkortól él a BuJo-d, amitől eldöntötted. Ez legyen az első szempontod. Mindegy, hol kezded, az akkortól él.

03. Azt használsz, amit akarsz, és ahogy akarsz
A profik esküsznek a Moleskin nevű kis journalra, ami sima pöttyözött, így úgy rajzolsz, vonalazol, írsz bele, ahogy akarsz. Senki sem fogja osztályozni, nem fogja tanár láttamozni. Az a te kis birodalmad. Nyisd ki az agyad.

Igazából használni is azt használsz, amit akarsz. Én használok Stabilo-tűfilceket, szövegkiemelőt, színes ceruzát, rendes tollakat is, meg sticky notest. Ennyi nekem bőven elég is. A többi már csak rajtam áll. Persze, lehet vásárolni interneten is dolgokat, de azokról egy későbbi posztban értekezhetek igény szerint.